"Az Élet: öröm! Mert minden létező létével örül a létnek. Azzal, hogy van, hogy létezik, azzal, hogy van, hogy betölti sorsát, csillag, állat, űr, kőzet, növény, teremtő és teremtmény, megfogant és fogantató, teremtő szellem és szerelmes akarat. 
Addig? A halálomig? Költő vagyok. Kötelességem szeretni az életet. Költő vagyok s ezért: kötelességem félteni az életet. Addig elmondom a világot önmagának, ahogy szavam és látomásom lángja engedi. Addig elmondom az embert önmagának, ahogy mondanom adatott. Mert a költő dolga, hogy beszéljen a Létről, beszéljen benne az emberről magáról. S ha megfejteni nem is tudta lényegét az életnek, halálnak, úgy kell élnie s énekelnie, hogy azt mondhassa az utód-emberiség, azt mondhassák kortársak, utódok: nem élt hiába! Valamit elmondott az ősi tiszta titokból. Valamit elmondott titokra-éhes szívünknek." Juhász Ferenc 1968

Minden létező létével örül a létnek! Azzal, hogy VAN! Azzal, hogy létezik, AZZAL MÁR BETÖLTI SORSÁT, így ÖRÜL A LÉTNEK, ha tud róla, ha nem, áldása és áldott része(se) az Életnek! Szépséges hatalom a szavak ereje! <3

Megosztás a facebookon